Remélem a fejléc szövegét mindenki okosan és ügyesen el tudja olvasni - na nem csak azért, mert megnyugszom, hogy nem csúszott nagyon félre a design, hanem, mert ebben az esetben rögtön két Gestalt-alakzatot is értelmezni tudtak: a napi-ból az A-t, a pszicho-ból az O-t.
A Gestalt-elmélet az egyik első pszichofizikai modell, amely a látott kép tárgyakká szerveződését magyarázta, és a Nagy Wilhelm Wundt írta le először. Az elmélet azt a jelenséget hivatott magyarázni, hogy bizonyos tárgyakat egységesnek látunk , amik igazából egyáltalán nem függnek össze. Vegyük a fenti példát: a napi szóból az A betűnek igazából nincsenek körvonalai, tehát mi egészítjük ki a kis pacman-ekből, úgy, mint a körvonalas háromszöget "mögötte", és nem sátrakat vagy pizzaszeleteket látunk (csak ha nagyon éhesek vagyunk - ez szintén egy pszichológiai jelenség, az ún. incentív, de erről majd később). Mint ahogy a pacmeneket is igazából fekete köröknek látjuk, amikre rálóg egy háromszög ("A" betű). Ezt a gestalt-pszichológiában illuzórikus kontrollnak hívják, vagyis amikor olyan kontúrokat, körvonalakat látunk, amik igazából nincsenek is ott.
Az ábra alapja az ún. Kanizsa-háromszög, ami a híres gestaltos Gaetano Kanizsáról kapta a nevét.
A másik Gestalt-alakzat a "jó folytatás" (pregnancia) nevű Gestalt-szabály mentén szerveződik egy O betűvé és egy X-szé: vagyis a leginkább hasonló görbületű pontokat kötjük össze: a hasonlóan görbülő O-t és a kicsit sem görbülő X-et. De jó példa a "hasonlóság" Gestalt-szabályra is, hiszen szaggatottal van az O, és egyenes vonallal az X: az egymáshoz hasonló dolgokat összetartozónak észleljük.
És hogy miért történik mindez velünk akaratunkon kívül? Hát azért, mert az agyunk igyekszik a lehető legegyszerűbb interpretációt alkalmazni, törekszik az egyszerű, egyértelmű és gyors leírásra. Egyébként néha azért mégiscsak tudjuk ezt befolyásolni, de erről szintén később.
Források:
Kovács Gy. (2007).: Olvasás. In Csépé Valéria, Győri Miklós, Ragó Anett (szerk.), Általános Pszichológia 1: Észlelés és figyelem. (pp. 161-187.) Budapest: Osiris kiadó.
