Régóta kering a neten az alább látható trükkös szöveg, újra és újra felbukkanva, gyakran (mint ebben a cikkben is) azzal a ígérettel, hogyha elég ügyes vagy, és el tudod olvasni a szöveget, akkor megtudhatod, jobb vagy bal agyféltekés vagy-e.

Érdekes kísérlet, valóban megtudhatunk az agyunkról egyet s mást, de ezesetben nem azt, hogy melyik agyféltekénket használjuk inkább. Ha az ember nekifut ennek a szövegnek, és végig tudja olvasni, az nem ügyesség kérdése, hanem pusztán annak az indikátora, hogy az agyának az olvasásért felelős területei (pl. occipitális és temporális areák) épek és jól funkcionálnak.

Az olvasást több pszichológiai modell is magyarázza különböző elképzelésekkel, de most menjünk végig egy modell szerint az olvasási folyamaton, az egyik legnépszerűbb modell, Morton logogén-emélete szerint. Az olvasó úgy tekint a betűk és számok első ránézésre értelmetlen halmazára, hogy ennek egy értelmes szöveggé kell összeállnia, és megkezdődik a vizuális elemzés (a retonotopikus reprezentáció), amelynek eredményeként az absztrakt jelek kivonása történik. A szó reprezentációja bekerül az ún. ortográfiai bemeneti lexikonba, ahol a szóforma összeillesztésre kerül a a lehetséges "rendes írás szerinti" szóformával, ami a lexikai szemantikai folyamatokban jelentéshez párosul. Innen a fonológiai bemeneti lexikonba kerül, majd a fonológiai kimeneti lexikonba, ami után kiejtés esetén már a motoros tervezés és artikuláció történik, vagyis a hangos kimondás.